Nemzeti parkok Fórum
Általános információk Tartományok és területek Városok Apróhirdetések




kanadakalauz.hu on Facebook




Északnyugati Területek (Northwest Territories)

Székhelye: Yellowknife




A kanadai Északnyugati területek térsége 1,38 millió km2, lakóinak száma 41 ezer fő. A tőle nyugatra fekvő Yukonhoz és a keletre fekvő Nunavuthoz hasonlóan az örök fagy (permafrost) hazája, kivéve a legdélibb részeit. A nyár rövidsége miatt a jég nem tud elolvadni, sőt évről-évre több lesz.  Manapság a permafrost vastagsága eléri az 500 métert is. Az első európai telepesek azt tapasztalták, hogy a jeges fagyott talaj legfelsőbb rétege, a rá épített épületek melegétől megolvadt és a szerkezetek összedőltek. Yukonban az aranybányászoknak el kellett távolítani a fagyott földet, mielőtt az alatta található aranyat kitermelték. A 20. századra a kanadaiak megtanulták már, hogy hogyan dolgozzanak a permafrosttal.

landscape

Fotó: landscape (buck 82, flickr.com)


A tartományt keletről Nunavut, délről Saskatchewan, Albert és Brit Columbia, keletről Yukon, északon pedig a Jeges-tenger határolja. A terület északkeleti határvonala egybeesik az erdőhatárral, amely egyfajta átmeneti zóna az északi erdőségek és a tundra között. A legutóbbi évtizedek szárazabb és melegebb nyarai és a gyakori erdőtüzek eltolták az erdőhatárt észak felé, kb. 10 kilométerrel. A Yukon határvidékén a Sziklás-hegység északi nyúlványai, a Mackenzie-, a Franklin és a Richardson-hegységek húzódnak. A Mackenzie- és a Franklin-hegység között fut északnyugat felé Kanada egyik leghosszabb folyója a Mackenzie-folyó, amely a Nagy-Rabszolga-tóból (Great Slave Lake) a Jeges tengerbe fut. A tartomnyhoz tartozik még néhány sziget a Jeges-tengerben, úgy, mint a Viktória-sziget, a Melville-sziget nyugati része és a Banks-sziget. Több nemzeti park is található a tartományban, a Wood Buffalo (Albertával közös), a Nahanni, a Tuktut Nogait és az Aulavik National Park.

Samuel Hearne volt az első európai, aki a területre lépett, és elérte szárazföldön a Hudson-öböltől idnulva Észak-Amerika jeges-tengeri partját. A délebbre fekvő területeket egészen a Nagy-Rabszolga tóig. 1789-ben Alexander mackenzie áthajózott a tavon és folytatta útját a később róla elnevezett folyón egészen a sarkkörön túl található torkolatig, ahol kereskedelmi állomást létesített. 1898-ban a Nagy-Rabszolga tó mellett ólmot és cinket találtak, 1911-ben olajat majd 1930-ban rádiumot. 1934-ben a Yellowknife-öbölben aranyat fedeztek fel. 1868-ban a Hudson’s Bay Company kormányozta Rupert’s Land (Rupert földje) a britek tulajdonába került. Rupert’s Land akkoriban magába foglalta Labrador, Québec, Ontario tartományt, Manitoba egy részét, és Saskatchewan, Alberta és Yukon egészét. A tartomány telepléseinek majdnem mindegyike elérhető repülőgéppel, de országúton is sokfelé el lehet jutni. A tartományt átszeli a Mackenzie Highway.
A Wood Buffalo National Park (Erdei Bölény Nemzeti Park) közel 45.000 km2-en terül el, nagyobbik része Albertába esik, ám csak az Északnyugati területekről közelíthető meg. A parkot 1922-ben alapították, hogy a még szabadon élő erdeibölény-csordát meg tudják védeni. A park ma már több mint 2500 bölény élőhelye. A park területén található a kontinens egyik legnagyobb vándormadár-útvonalának vízimadár-pihenőhelye.

Yellowknife 1967-ben lett a tartomány fővárosa. Ma 17.300-an laknak területén. A Nagy-Rabszolga-tó északi partján fekvő „észak metropolisza” mindössze 500 km-re található az Északi-sakrtól. Szállítási szolgáltatási központ, az északi területek felderítésének kiindulópontja. A hosszú tél tiszta éjszakáin decembertől márciusig látható az északi fény vörös, zöld, rózsaszín és bíbor fényei.

Inuvik 3300 lélekszámú város, nevének jelentése „az ember helye”, melyet 1958-ban építettek a közeli Aklavik helyettesítése céljából, hiszen Aklavikot úgy tűnt, lassan elnyeli a Mackenzie folyó deltája. A város az 1970-es években indult hirtelen fejlődésnek, amikor a Beaufort-tengerben olajat fedeztek fel. Azóta is olajbányászati központ, de hírközlési és kereskedelmi centrum is. Mivel az északi sarkkörön túl fekszik, júniusban és július nagy részében sohasem megy le a nap a városban.

Aklaviknek ma már csak 700 lakosa van, 1912-ben alapította a Hudson’s Bay Company, mint előretolt állást a Mackenzie deltájában. Hamarosan a sarkkörön túl nyúló nyugati régió közigazgatási központja lett. Ám a Mackenzie deltája miatt állandó változásnak volt kitéve a város. A folyó új szigeteket épített a deltában, a régi földeket pedig elöntötte. Országúton a város csak télen érhető el.




Nahanni National Park, Mackenzie Mountains, Northwest Territories, Kanada
(Forrás:kattints ide)

Inuvik, Northwest Territories, Kanada
(Forrás:kattints ide)

Canyon ,South Nahanni River, Northwest Territories, Kanada
(Forrás:kattints ide)


Tartományok: Alberta, Brit Columbia (British Columbia), Manitoba, Ontario, Prince Edward-sziget (Prince Edward Island), Québec, Saskatchewan, Új-Brunswick (New Brunswick), Új-Skócia (Nova Scotia), Újfundland és Labrador (Newfoundland and Labrador),
Területek: Északnyugati Területek (Northwest Territories), Nunavut, Yukon terület (Yukon Territory),
Városok: Calgary, Edmonton, Fredericton, Halifax, Iqaluit, Montréal, Ottawa, Regina, Saskatoon, St. Albert, Toronto, Vancouver, Victoria, Whitehorse, Winnipeg, Yellowknife,
Nemzeti parkok: Nahanni Nemzeti Park, Wood Buffalo Nemzeti Park, Yoho Nemzeti Park,

Impresszum | Jogi nyilatkozat | Kapcsolat | Kanada