Kanada a mérsékelt valamint a hideg éghajlati övezetben terül el, az ország jelentős részén az időjárás szélsőséges. Az éghajlatot észak-déli nyitottság jellemzi, melynek oka, hogy az időjárást főként a Grönland és a Mexikói-öböl felől érkező légtömegek vezérlik. Grönland felől a száraz és hideg légtömegek főként télen érkeznek és a Nagy-tavak vidékén is túljutnak, emiatt hosszú és zord a tél ezen a vidéken. A Mexikói-öböl felől érkező meleg, párás légtömegek tavasz közepétől érkeznek Kanada déli szegélyéhez.

Az északi sarkkörön túli területeken a hőmérséklet akár évekig sem emelkedik fagypont fölé. Ez a terület, amely az ország negyedét képezi, sarki, hideg övezethez tartozik. Ehhez a területhez tartozik a Yukon, a Nunavut tartományok valamint az Északnyugati területek északnyugati része.
Ettől délre fekszik az átmeneti zóna, amely az országnak szintén a negyedét teszi ki, és amely az örök jég birodalma és a mérsékelt égöv közötti átmenetet képezi. Itt is található permaforst (örökké fagyott talaj), azonban területe nem egybefüggő. Ide tartozik Észak-Labrador legnagyobb része, és a Kanadai-pajzs középső sávja.

A Kanadai-pajzs déli része (Hudson-öböl alföldje, Gaspé-félsziget északkeleti része, Új-Fundland) a mérsékelt övezetbe tartozik (hideg-mérsékelt öv). A nagy mennyiségű csapadék hó formájában hullik, a nyári átlaghőmérséklet 15-20 °C közötti.

Az Appalache-hegység vidéke (kivéve a Gaspé félsziget északkeleti részét, valamint Új-Fundland-szigetét) a mérsékelt éghajlati övezet hűvös nyarú, nedves telű tartományába tartozik. A hideg tél hat hónapig tart, a csapadék évi mennyiségének nagyobb része hó formájában ekkor esik le, melynek vastagsága 3 és 6 m közé tehető.

A Szent Lőrinc-alföld időjárása igen extrém, nyara hűs, tele zord, a csapadék zöme itt is hó formájában hullik le télen. Az Ontário-tóköz még ennél is szélsőségesebb, a csapadék itt kevesebb, eloszlása rapszodikus. A tél hosszú és hideg, számos esetben a Niagara is megfagy. Kanada legmelegebb nyarai Torontótól délre és délnyugatra eső területeken található, ahol a középhőmérséklet akár a 20 °C-t is meghaladja.

A kanadai prérik, távol a tengerektől, a valódi mérsékelt öv száraz és szélsőséges szárazföldi tartományába tartoznak.

A Mackenzie-medence, északkeleti csücskét leszámítva, a hideg-mérsékelt éghajlati övbe tartozik. Ez a terület az Észak-Amerikai kontinens legszélsőségesebb területe időjárás tekintetében. Az itt található Mackenzie-katlan a kontinens leghidegebb vidéke, a hőmérséklet akár mínusz 60 °C-ig is lesüllyedhet. a tél hat-hét hónapig is eltart, a szélsőséges és rövid nyáron napközben akár 30 °C is lehet, azonban egy nyári éjszakán akár fagyhat is.

A Kordillerák vidékének éghajlata sokféle, a Csendes-óceántól való távolság és a tengerszint feletti magasság függvényében változik. Az éjszaki hegyek kivételével mérsékelt időjárási övben fekszik a terület. A fennsíkokon és a Keleti-Kordillerákban száraz, hegyvidéki éghajlat dominál, Nyugati-Kordillerákban a nedves hegyvidéki éghajlat az uralkodó. Jellemzően a nyugati vonulatok csapadékosabbak és itt vannak a kiterjedtebb jégtakarók is. Vancouver környékére az óceáni éghajlat a jellemző.